Szülőnevelés Blog  

Növény, állat, ember

Ma 5 hónapja, hogy Vera lányunk hazajött. Finoman szólva nem volt zökkenőmentes a beilleszkedése, de mostanra, úgy tűnik, eléggé összeszoktunk.

Elmetorna

Nem, nem nyelvtanóra következik most, hanem egy előretekintés a múltkori cikkhez képest sokkal messzebbre. Ugyanis nemcsak a (talán most még meg sem fogant) gyermeke(i)dért tudsz tenni már most, hanem azért is, hogy azok a pozitív folyamatok, melyek vele/velük elkezdődnek, az unokáiddal, dédunokáiddal, ükunokáiddal stb. folytatódni tudjanak.

Ha csak
a gyermeke(i)dről gondoskodsz, az nem elég.
Szülőként ennél sokkal több feladatod van az életben.

soron kívüli cikk

"Hogy tehetted ezt velünk?!" szólt a panaszos, sértődött hang. "Hát ezt érdemeljük?!"

Benő bánál hallottuk ezeket a mondatokat tegnap este (a mondanivalóm szempontjából mellékes, hogy milyen ügyben jártunk nála), de rengeteg másik otthonban érhetett volna minket ugyanez a tapasztalat. Szóról szóra ugyanezekkel a mondatokkal, ugyanazon a hangon és ugyanazzal a hangsúllyal. Szinte bármelyik másik lakásban megtörténhetett volna, hogy ez üti meg a fülünket, hiszen az a családi veszekedés, amelyben az idézett mondatok elhangzottak, az egyik kereskedelmi tévécsatornán, egy népszerű sorozatban zajlott le. Ha láttad, annál jobban tudod majd követni, miről írok ebben a cikkben. Ha nem láttad, nem veszítettél semmit. Majd valamelyik ismerősöd elmeséli neked. :)

Egy idősebb házaspár és felnőtt lányuk (a sorozatbeli kórház egyik nővérkéje) között került sor az indulatos szóváltásra, mert az ifjú hölgy kedvesét a szülők nem tudták elfogadni. A fiatalember ugyanis sokáig kábítószerezett. Ha jól értettem, a veszekedés időpontjában ez már (remélhetőleg) csak múlt időben igaz rá, de a szülők számára ez a múlt jóvátehetetlen és megbocsáthatatlan. Mielőtt eljöttünk volna Benő bától, megütötte a fülemet az a mondat, amely miatt úgy döntöttem, megírom ezt a cikket.

"Vannak, akik megijednek attól, hogy... másként is élhetnének... és attól, hogy a világ... mégsem annyira... sz*r. Vannak, akik... úgy hozzászoknak a dolgokhoz - még a rossz dolgokhoz is -, hogy nem mernek változtatni. Az ilyen emberek... feladják. És ha ők feladják, mindenki veszít."

Trevor McKinney (A jövő kezdete)

"Mindnyájan egy nagy kozmikus zenekar tagjai vagyunk, melyben minden egyes élő hangszer nélkülözhetetlen az egész kiteljesedett és harmonikus játékához."

J. Allen Boone

"Van egy közmondás, hogy mindig 'fejétől büdös a hal'. Biztos hallottátok. De mindig a fejétől illatos a rózsa is. Te melyik vagy?"

Jagodics Tamás, 2009. szeptember 25.

Kinek nevezzelek?

Kedves olvasónk! Amennyiben a gyermekedet Magdolnának szándékozod majd hívni, érdemes tudnod, hogy ez a név a Magdaléna jóval gyakrabban használt változata.

"Szabadok vagyunk, ha megvan a képességünk, hogy tudjuk, mit kell tennünk, és az akaratunk, hogy ezt megtegyük."

Walter Lippmann

"Gondolkodni nehéz, ezért legtöbben ítélnek."

Márai Sándor

"Valahányszor a többség pártján találod magad, ideje megállnod és eltöprengened."

Mark Twain

Mese habbal

Csak te döntheted el, hogy ez a történet, melyet ma kezdek el megosztani veled, mennyire szól rólunk és mennyire szól rólad, netán egy rokonodról illetve ismerősödről.

"Sajnos nagyon sok emberrel az történik, hogy már amikor nem kell túlélni, rászoktak arra, hogy túlélni kell - és nem tudnak élni."

Feldmár András

Kinek nevezzelek?

Kedves olvasónk! Amennyiben a gyermekedet Mihálynak szándékozod majd hívni, érdemes tudnod, hogy ez a név héber eredetű.

"Hogyha egy billió dollárt akarsz harácsolni, akkor az egyik legokosabb dolog, amit tudnál csinálni, az hogy találsz egy egzisztenciális kondíciót, például reménytelenséget, és kinevezed betegségnek. És akkor fölfedezel egy orvosságot, ami ebben valami változást tud tenni, az embernek a közérzetében. És ahelyett, hogy megnézzük és beszéljünk arról, hogy mi reménytelen, hagyjuk az egészet, nem kell semmit sem megvizsgálni, nem kell semmiről sem beszélni, nem kell az életet megváltoztatni, csak vegyél be orvosságot és jobban fogod érezni magad.

Mert miért reménytelen valaki? És mit csinál ez az orvosság valakivel, aki reménytelen? Amikor reménytelen voltam, annak a másik része az, annak az élménynek, az, hogy sok olyan dolog volt az életemben, ami fontos volt nekem. Fontos volt és nem tudtam elérni. Fontos volt és frusztrálva éreztem magam. Fontos volt és nem tudtam elérni. A leggyakrabban ezeknek az orvosságoknak a hatása az, hogy miután beveszed, semmi sem fontos! Ha! Hát hogyha semmi sem fontos, akkor nem leszel reménytelen, akkor nem lesz mély fájdalmad, mert nem tudod elérni azt, ami fontos neked. Ha én börtönben élnék és nem tudnék, semmi hatalmam nem lenne arra, hogy szabadon éljek, akkor elfogadnám ezt az orvosságot. Valószínűleg bevenném. De hogyha azért vagyok szomorú, vagy azért fáj a szívem, vagy azért vagyok reménytelen és nem akarok fölkelni az ágyból, mert elhanyagoltam az életemet, mert a körülményeim olyanok, hogy nehéz élni – olyan körülmények között, ahol találom magam –, akkor inkább azt szeretném, hogyha valaki segítene nekem, hogy megváltoztassam a körülményeimet. Nem önmagamat. Hogyha egy szabad ember vagyok, akkor valahova akarok elmenni, ahol mások a körülmények. Más emberekkel akarom körülvenni magamat, esetleg. Meg akarom talán változtatni a munkámat... Szerintem, és ezt sem tudom eléggé gyakran mondani, hogyha egy halra találok magas fűben, akkor az egy rettenetesen boldogtalan hal lesz. Ha látom ott ezt a halat hápogni, és... semmire sincs kedve... én nem adnék neki orvosságot, sőt, én még el sem vinném egy pszichoanalitikushoz! Abban a pillanatban, amikor rájönnék, hogy mi a baja, hogy mi történik itt: egy hal magas fűben – itt valami baj van. Akkor rohannék vele a folyóhoz vagy a tengerhez, és abban a pillanatban, amikor vízbe dobnám, megváltozna a kedve. Jobb kedve lenne..."

Feldmár András

"Mások rólad alkotott véleménye nem kell, hogy a te valóságoddá váljon!"

Les Brown

"A barát az az ember, aki mellett mersz önmagad lenni."

Pam Brown

Sikeres szokások

A mai cikk fő témája a kudarc - lett volna, ha az élet közbe nem szól. :)

Arról akartam írni, hogy amikor először akarsz változtatni valamin az életedben, mert úgy érzed, ettől az életed sokkal inkább a tiéd lesz, nem várhatod, hogy elsőre tökéletesen sikerül. A közelmúlt eseményei azonban ráébresztettek, hogy van valami, ami még ez a téma elé kívánkozik.

Így a múltkori cikk folytatásaként most egy olyan jelenségre kívánom fölhívni a figyelmedet, mely komolyan megnehezítheti számodra a változtatástól való félelmed legyőzése utáni tényleges cselekvést - mármint, ha nem tudod kezelni. Arra a sajátos emberi viselkedésmódra, hogy amikor változtatásra szánod el magad, hirtelen rengetegen kezdenek ellened dolgozni. Érdekes módon sokan közülük úgy teszik ezt, hogy fogalmuk sincs, valójában miről is van szó, talán rólad is alig tudnak valamit...

Sokszor volt már dolgunk ezzel a jelenséggel. Amikor legutóbb tapasztaltuk, mégis rendkívül megdöbbentünk rajta. Nem gondoltuk volna, hogy az egyébként átlagon felül nyitott gondolkodású, egymást elfogadó és támogató tagokból álló GR Klubban is előfordulhat ilyesmi. Ez emlékeztetett minket arra: bár a GR Klub egy különleges emberekből álló közösség, mégis csak emberek alkotják.

Hogy mi volt az a téma, amely
még a GR Klub tagjait is meg tudta osztani?

"Talán különös dolog ilyet mondani, de egyedül a fejlődésben, az átalakulásban és a változásban találhatjuk meg az igazi biztonságot."

Anne Morrow Lindbergh

"A civilizációnak túl sok szabálya volt számomra, úgyhogy minden tőlem telhetőt megtettem, hogy újraírjam őket."

Bill Cosby

Kinek nevezzelek?

Kedves olvasónk! Amennyiben a gyermekedet Verának szándékozod majd hívni, érdemes tudnod, hogy ez a név a magyarban a Veronika (jelentése: győzelmet hozó, részletesebben majd egy későbbi cikkben) önállósult becéző alakjaként használatos, de több szláv nyelvben (pl. orosz, cseh, szlovák) önálló névnek számít.

"Ha egész életünkben csak a biztonságot keressük, valószínűleg meg is találjuk - hogy aztán rájöjjünk, milyen csekély értéke van. A biztonság nem siker, nem is boldogság. A biztonság - negatív valami, aminek önmagában nincs értéke. Csupán azt jelenti, hogy semmi sem történik velünk - ez minden."

Herbert N. Casson

"Mivel akkoriban középiskolás voltam, mélyen át tudtam érezni, mit jelent félelemből tanulni. 'Az iskolában csak azért tanulok, mert félek a bukástól. Nem azért tanulok, mert többet akarok tudni. Annyira félek, hogy bőszen tanulom azokat a tantárgyakat is, amelyekről tudom, hogy soha az életben nem veszem hasznukat.'
Gazdag apám bólintott, majd azt mondta:
- A biztonságért tanulni nem ugyanaz, mint a szabadságért tanulni. Akik a szabadságért tanulnak, más tárgyakkal foglalkoznak, mint azok, akik a biztonságért tanulnak."

Robert T. Kiyosaki
és Sharon L. Lechter: Mielőtt feladnád az állásodat

Az a szép piros borítójú könyv, melyet Szilvi Drágám egy korábbi cikkében említett, csak a kezdet volt.

Már akkor, amikor még alig tudtunk többet a születés előtti kommunikációról, mint hogy van ilyesmi, éreztük: ez nem olyan téma, amit elintézhetünk néhány mondattal vagy egy cikkel, melyben egy ilyen könyvnek az elolvasását ajánljuk.

"A problémák az élet becsomagolt ajándékai - az ajándék a fejlődésben rejlik, amelyen átmegyünk, ha 'kicsomagoljuk' a problémát."

Kurt Tepperwein

Kinek nevezzelek?

Kedves olvasónk! Amennyiben a gyermekedet Ulisszesznek szándékozod majd hívni, érdemes tudnod, hogy ez a név az ógörög mitikus hős, Odüsszeusz nevének latin változatából (Ulysses) származik.

"A halál nem a legnagyobb veszteség az életben. A legnagyobb veszteség az, ami meghal bennünk, miközben élünk."

Norman Cousins

CSR (VTF) másképp

Italos kartondoboznak a tejes, üdítős, gyümölcsleves többrétegű dobozokat (pl. Tetrapak) nevezzük.

A dobozokat kiöblítve és lapítva gyűjtsük, majd dobjuk őket egy gyűjtősziget kék színű konténerébe, egy kék színű szelektív kukába vagy tegyük le őket egy hulladékudvarban a megfelelő helyre!

"Nem szabad, hogy fölismerjenek bennünket, senki se tudhatja, hogy létezünk, s hogy mit művelünk... Gondoskodunk róla, hogy egyetlen ember se tarthasson emlékezetében... Csak amíg nem ismernek föl, végezhetjük a ránk bízottat... fáradságos munka elvenni az emberektől, óráról órára, percről percre, másodpercről másodpercre elorozni az életüket... mert mindaz az idő, amit megtakarítanak, nekik elveszett... Mi magunkhoz ragadjuk... fölhalmozzuk... nekünk szükségünk van rá... éhezünk rá... Jaj, tudjátok is ti, mi az, hogy a ti időtök! De mi, mi tudjuk, és kiszívjuk még a csontotokból is... És nekünk egyre több kell... egyre több... mert mi is egyre többen leszünk... egyre többen..."

az Időtakarék BLV/553/c. számú ügynökének az igazi hangja
(Michael Ende: Momo)