Növény, állat, ember

Sejtettük, hogy ezt a rovatot vegyes érzelmekkel fogadják majd az olvasóink. Igazunk lett.

A rovat elindítása óta a lelkes helyesléstől a teljes értetlenségig sokféle reakciót volt alkalmunk megtapasztalni.

Volt, aki gratulált az ötlethez, mások értetlenségüket fejezték ki. Nemrég a neten böngészve olvastam olyan véleményt, hogy "felesleges szobanövény-kutya-gyerek között párhuzamot levonni. Főleg, hogy ezek a fránya növények nem képesek elmondani, hogy éppen mi a bajuk." Nem értek egyet vele.

Különböző kommunikációs módok

Az, hogy "a növények nem tudnak beszélni", csak egy olcsó kifogás. Kommunikálnak. Az rajtad múlik, megérted-e a "nyelvüket". Érdemes legalább alapfokon megtanulnod "növényül". Ebben segíthet az eladó, akitől vetted a növényt (vagy az ismerős, akitől kaptad). Ő valószínűleg tud beszélni. Olyan nyelven, amit megértesz. Ezen kívül megkérdezheted Gugli barátunkat is. Ő biztos szívesen válaszol neked.

Szóval van megoldás, csak meg kell mozdulni. Áldozatot kell hozni érte. Időt, energiát kell ráfordítani. Odafigyelést és önfegyelmet igényel. Felelősségre nevel. Lemondással és örömmel jár együtt. Olyan készségeket fejleszt, melyekre minden szülőnek szüksége van. Épp ez a gyakorlat lényege.

Ahogy a növénnyel, a magzattal és a csecsemővel is az ő nyelvén kell kommunikálni. Egyiktől sem várhatod el, hogy a te nyelveden szóljon hozzád. Neked kell alkalmazkodnod az ő kommunikációs módszereihez.

Ezzel a témával kapcsolatban egy meglepetést tervezünk a Blog olvasói számára. A részletekről valószínűleg azok szereznek majd először tudomást, akik igénybe veszik a Blogértesítőnket.

Az új családtag neve

A múlt hétfőn nem árultam el, milyen szobanövény költözött be hozzánk nemrég.  Kíváncsiak voltunk, lesz-e olyan olvasónk, aki felismeri, hogy a képen egy aloe vera látható. Örülök, hogy többen is kitaláltátok.

Az új családtagot tehát nem kellett nekünk elneveznünk. Már akkor, amikor először megláttuk, tudtuk, hogy az ő neve Vincze Vera. Két hete lakik nálunk és a legkisebb, nemrég még alig látható levélkéje már kétszer olyan hosszú, mint amikor hazahoztuk. Számomra ez is egy kis előzetes az anyai örömökből. :)

Tylla jegyzete

Ezt is a neten találtuk: "hat nekunk egy oriasi anyosnyelvunk volt, viszont mikor a tv melle kerult nehany honap alatt megadta magat... ugyhogy a kisugarzasokra talan erzekenyebb... mondjuk a kb velem egyidos sony mellett kb semmi nem elt meg, mindent kinyirt"

Volt rá válasz is:"biztató...mit tehet az emberi sejtekkel XD"

A bölcs francia szavaival: "No comment."

Amikor Vera hazahozása előtt információt kerestünk a neten, azt is megtudtuk, hogy nem nekünk jutott eszünkbe először a rovat címét adó módszert szülői felkészülésre alkalmazni:

"Van egy barátnőm," írja egy hölgy az egyik honlapon, amit találtunk, "akinek azt mondta az ura, hogy ha egy évig életben tud tartani egy növényt, kaphat egy kutyát. Ha a kutya bírja öt évig, jöhet a gyerek." Mi ennyi időt már nem tudunk rászánni, de ha neked belefér, hajrá! :)

Befejezésül még megtoldom a cikket egy kis ajánlott irodalommal.

Holnap egy mindeddig titokban tartott történetet kezdek el megosztani veletek itt a Szülőnevelés Blogon.

Legyetek jók, amennyire tudtok!

Iratkozz fel a Blogértesítőnkre, hogy semmiről se maradj le!