Kedves Benő bá!
Azért írjuk neked ezt a levelet, mert sajnos azt tapasztaltuk, hogy élőszóban, ha a gyermekvállalás a téma, nem vagy hajlandó meghallgatni minket, csak a magad nézeteit ismétled. Reméljük, hogy ezt a levelet elolvasva jobban megérted a mi nézőpontunkat.
Bár egyikünknek sem vagy vér szerinti apja, a közted és köztünk kialakult nézeteltérés hasonlít arra, ami a (leendő) szülők és a (leendő) nagyszülők között gyakran előfordul. Bízunk benne, hogy a hasonló helyzetben lévő olvasóinknak is segíthetünk a levél közlésével.
Tudjuk, Benő bá, hogy jó szándékkal mondod nekünk a figyelmeztetéseidet, de azzal, ahogyan mondod őket - hogy folyton csak a negatívumokat hangsúlyozod, továbbá állandóan kritizálsz, leértékelsz minket és nem ismered el az erőfeszítéseinket, a pozitívumokat pedig nem vagy hajlandó észrevenni -, sokkal többet ártasz, mint amennyit segítesz. Tudjuk, hogy szeretsz minket. Mi is téged. A köztünk kialakult érzelmi kapcsolat megmentése érdekében meg kell értened, hogy amikor így bánsz velünk, a szándékaiddal ellentétes érzelmi hatást váltasz ki belőlünk.
Meg kell értened, hogy ez a mai világ egész más, mint az, amiben te felnőttél. Az pedig, amiben a mi gyermekeink és a te unokáid fognak felnőttekként élni, megint egy másmilyen világ lesz. Ami a te számodra akkor jó megoldás volt, a mi számunkra a mai világban már nem az. A gyermekeinknek már egészen más ismeretekre és készségekre lesz szükségük a boldoguláshoz, mint neked vagy nekünk.
Akár elfogadod, akár nem, tény, hogy számunkra nem kérdés, vállaljunk-e gyermeket vagy sem. Az a kérdés, mikor és hogyan. Ennek a megválaszolásán dolgozunk. Ebben nem segít, ha te órákon át sorolod, szerinted miért nem fog sikerülni. Nekünk azt kell megtalálnunk, hogyan sikerülhet mégis.
Te a szürke színből mindig a feketére figyelsz, mi viszont azon vagyunk, hogy a fehéret is megtaláljuk benne.
Nem akarunk a jó szándékoddal kikövezett úton haladni. Nem vagyunk hajlandók olyan korlátolt életet élni, amilyet te szánsz nekünk. Nem kérünk abból a mókuskerékbe szorult, félelmekkel teli, kiszolgáltatott életmódból. Tudjuk, hogy a gyermekeink nemzedékének már annyi esélye sem lesz "biztos állást" találni, mint nekünk. (A "biztos állás" az ipari korhoz tartozó fogalom, annak a kornak pedig már vége.) Ők felnőtt korukban csak saját magukra számíthatnak majd.
Sem állami, sem munkáltatói segítséget nem kapnak. Még annyit se, mint mi. Akkor lesz nyugdíjuk idős korukra, ha fiatal korukban eleget tesznek azért, hogy legyen. A munkaerőpiaci versenynél sokkal többre kell fölkészítenünk őket. Az elmúlt évezred módszerei számukra már használhatatlanok.
Veled ellentétben mi tudjuk, hogy a gazdagság és a szegénység nem kizárólag a pénzen múlik. Ismerjük a többi tényezőt is. Tudjuk, milyen lépésekből áll a gazdagodás folyamata. Türelmesen és kitartóan alkalmazzuk ezeket a lépéseket. Tudjuk, hogy időbe telik, mire a folyamat látványos eredményt hoz. Nem aggódunk, mert mi magunk már érezzük a pozitív hatást. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a gazdagság és a boldogság nem mindig járnak együtt. Az utóbbit már hamarabb megteremthetjük. Meg is tesszük. Minden egyes nap.
Tudjuk, milyen szempontok alapján válasszunk majd óvodát, iskolát a gyermekeink számára. Tudjuk, hogy az iskolai osztályzatok milyen keveset számítanak az iskolán kívüli boldogulásukban. Nem kérdés, hogy tehetségesek lesznek-e. Tudjuk, hogy igen. Velük együtt fogjuk fölfedezni, hogy mi mindenben tehetségesek.
Biztosak vagyunk benne, hogy a gyermekeinknek leginkább a szeretetünkre és erre a tudásra lesz szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak a jövő kihívásaival. Azért nem aggódunk, mert ezeket képesek vagyunk megadni nekik. A folyamat, melyet néhány hónapja indítottunk el, az ő számukra már természetes lesz. A boldog, gazdag és kiegyensúlyozott élet irányába ható alapelvek és gyakorlati lépések alkalmazása a mindennapjaik részévé válik. Amit mi nem tudunk elérni pusztán azért, mert közel harminc évet az előző évezredben éltünk le ezek nélkül, majd elérik ők.
Nem kell aggódnod értünk. Minden rendben van. Szépen haladunk előre a saját utunkon.
"A látszólagos tétlenség álcázott előkészület egy sokkal nyíltabb cselekvésre."
Ralph Ellison
"Ami az egyik évszázadban filozófia, az a következőben józan ész."
Henry Ward Beecher
Köszönjük szépen a figyelmedet!
Szeretettel:
Szilvia és Tylla
Ui.: Légy szíves, olvasd el a holnaputáni idézeteket is!
Eddig tartott a levél.
Legyetek jók, amennyire tudtok!
Iratkozz fel a Blogértesítőnkre, hogy semmiről se maradj le!
2011-2016 Vincze Szilvia & Vincze Attila Miklós