Sikeres szokások

Azért éppen a dinnyéről kérdezlek, mert akkor jutott eszembe, hogy ilyen formában közelítsem meg az érzelmi intelligenciát, amikor bő két hónapja vettünk a hazai üzletlánc egyik láncszeménél egy sárgadinnyét. Nemrég pedig az egyik napi ebédünkhöz járó gyümölcs volt egy-egy darabka görögdinnye. Most már értem, miért kellett későbbre halasztanom ezt a témát.

Mi köze egy sárga- vagy
görögdinnyének az érzelmi intelligenciához?

Amikor felvágtam a sárgadinnyét, kimagoztam a Szilvinek szánt részt (persze Ő választotta ki, melyiket, hiszen akár beismerjük, akár nem, mindig a nő választ) és elkezdtem kivágni a belsejét, a tevékenység számtalan régi emléket idézett föl bennem.

Bár régebben többnyire görögdinnyét volt alkalmam enni, mert a szüleim és a rokonok, akiknél időnként vendégségben megfordultunk, inkább azt vették, mindkét dinnyefajtát ugyanúgy fogyasztom. Sokat bosszankodtak is ez a szokásom miatt a rokonok (persze nem tették szóvá egyértelműen, de éreztem), mert mindig kértem a görögdinnyémhez még egy tányért (mármint azon kívül, amelyiken a nekem szánt dinnyeszelet volt).

Először mindig kivágtam a szelet felső részét, amely eredetileg a gyümölcs közepén volt és átraktam a második tányérra. Utána elkezdtem enni az első tányéron maradt, a zöld héjhoz közelebb eső részt. Hiábavaló kísérletnek bizonyult, amikor vidéki rokonaimmal meg akartam értetni ennek a szokásomnak az elvi hátterét. Ők csak a városi ember különcködését látták benne. Remélem, te jobban megérted a lényegét.

A sorrendet meghatározó elv

Ha ettél már valaha bármilyen dinnyét, te is tudod, melyik része a legfinomabb, legédesebb: a közepe. Akármilyen ételt eszem, mindig azt a falatot hagyom utolsónak, amelyről úgy gondolom, hogy a legjava az egésznek. Így az étkezés végén (feltéve, hogy az elején jól tippeltem) a legfinomabb falat íze marad meg a számban és sokkal szebb emlékem lesz az ételről, mintha azzal a falattal kezdtem volna az evést. Erre még gyermekkoromban jöttem rá.

Többször előfordult, hogy új ismerőseim azt hitték, azért teszem félre az étel egy bizonyos részét, mert azt nem szeretem. Csodálkoztak, mondván: "Hiszen az az egészben a legfinomabb!". Ezek az esetek tanítottak meg arra, hogy sokan azzal kezdik, amit én utolsó falatnak hagyok...

Amióta egymásra találtunk Szilvi Drágámmal, mindketten azt az általános elvet igyekszünk követni, hogy lehetőleg az élmény legutolsó pillanata legyen a legszebb, legértékesebb. Ezáltal ez a pillanat jobban az emlékezetünkbe vésődik és tovább tart az érzelmi hatása.

Szilvia jegyzete

A palacsintának is először a két végét esszük meg. Utoljára hagyjuk a közepét, ahol a legtöbb a töltelék. :)

Itt jön a képbe az érzelmi intelligencia.

Az érzelmi intelligencia ugyanis olyan létfontosságú készségeket foglal magába, mint (a teljesség igénye nélkül):

• a kitartás,
• az önismeret
• önmagunk ösztönzése,
• az indulatok lefékezése,
• a vágykielégítés késleltetése,
• hangulatváltozásaink kiegyensúlyozása,
• az empátia,
• a remény.

Sokáig megdönthetetlennek tűnt az a nézet, hogy a magas IQ garantálja a sikert. Az ipari korszakban ez még igaz lehetett, mára azonban már tudományos kutatási eredmények bizonyítják, hogy az IQ a sikerhez legfeljebb 20 százalékkal járul hozzá. Előfordul, hogy még annyival se. Azt is kimutatták, hogy az érzelmi intelligencia (más néven az EQ) életünk majdnem minden területén fontosabb szerepet játszik az IQ-nál.

Hogy ez miért jó hír?

Azért, mert az érzelmi intelligenciádat egész életedben fejlesztheted. Jelenlegi ismereteink szerint az EQ-nak nincs felső korlátja! Az IQ-ról nem mondhatjuk el ugyanezt.

Az, hogy az élmény legértékesebb pillanatát szándékosan a végére tartogatjuk, az egyik olyan szokásunk, mellyel a mindennapjaink részévé tettük az érzelmi intelligenciánk folyamatos fejlesztését.

A gyermekedből akkor is sikeres felnőttet nevelhetsz, ha esetleg az anyagi helyzeted nem teszi lehetővé, hogy a legelőkelőbb iskolába járjon. Ezt holnapután Szilvi Drágám is megerősíti néhány érdekes adattal - arra az esetre, ha nekem nem hinnéd el. :)

Legyetek jók, amennyire tudtok!

Iratkozz fel a Blogértesítőnkre, hogy semmiről se maradj le!