Elmetorna
Az átfogó gondolkodásnak is nevezett mentális technika annak a szakadéknak az áthidalásáról szól, melyet mind hajlamosak vagyunk létrehozni a tetteink és azok következményei között. Célja, hogy a részletek elveszítése nélkül láthassuk át az összképet.
Ehhez azt az egyszerű(nek látszó) alapelvet alkalmazza, hogy bármilyen, embereket érintő probléma hosszú távú és minden érintett számára megfelelő megoldásához az egyedi jelenség vizsgálatánál hasznosabb lehet a kérdést több szinten elemezni.
A szintek a következők:
- egyéni,
- személyek közötti,
- csoporton/családon belüli,
- csoportközi,
- szervezeti,
- szervezetközi,
- társadalmi,
- nemzetközi,
- globális.
Persze lehetne még tizedik és további szinteket meghatározni (a galaktikusig és azon is túl), de már az is rengeteget segíthet, ha ebből a kilencből nem mindig csak a legalsókra figyelünk. Ugyanis ha nem azon a szinten avatkozunk be, ahonnan a probléma valójában ered, az valószínűleg csak ront a helyzeten.
Esetleg úgy "oldja meg"
a felismerni vélt problémát,
hogy létrehoz egy jóval nagyobb újat.
A gyakorlati szemléltetéshez egy aktuális, félig-meddig konkrét példát hoztam neked.
Egy iskolai tanár észreveszi, hogy az egyik fiú elaludt az órán. Megemeli a hangját és név szerint a fiút szólítja, aki felriadva bocsánatot kér és az óra további részében a szemeit nyitva tartja, de láthatóan továbbra sem igazán figyel oda.
Ha ezt a helyzetet a tanár csak egyéni szinten elemzi, talán elintézi annyival, hogy beír pár sort a fiú ellenőrzőjébe (ha még úgy hívják azt az izét). Azonban eszébe jut, hogy a probléma oka egy magasabb szinten lehet, ezért az óra után elbeszélget a fiúval. Megtudja: a fiú nem lusta. Épp ellenkezőleg. Nagyon is szorgalmas. Gyakran éjszakába nyúlóan tanul, mert a rossz jegyekért az apja veréssel bünteti.
Ennek a tanárnak a számára a munkája több puszta pénzkeresetnél. Hivatásnak tekinti. Elhatározza, hogy beszél a fiú anyjával, mégpedig az apa tudta nélkül.
Gyanúja hamar beigazolódik: a férfi az asszonyt is bántalmazza, tehát a probléma minimum családi szintű. Emberünk ekkor már olyan megoldásban gondolkodik, hogy értesíti a gyermekvédelmet és a családsegítőt, a fiú számára pedig kerít egy diákot valamelyik magasabb évfolyamról, aki hajlandó segíteni őt a tanulásban.
Ám amikor ezt az elképzelését megosztja a feleséggel, a nő könyörögni kezd neki, hogy ne szóljon a hatóságnak:
- Már jártam náluk. Nem tudnak segíteni. Az anyaotthonok mind túlterheltek, sehová se férünk be. Ha Ön szól nekik, elveszik a fiamat. Persze ők úgy mondják, hogy "kiemelik a gyermeket a családból, mert csak így tudják megvédeni őt". De ez valójában azt jelenti, hogy tőlem is elszakítják.
Fölismerve, hogy a probléma nem ezt az egyetlen családot érinti, hanem társadalmi vagy még magasabb szintről ered, a tanár belátja: ezt egyedül nem képes megoldani. Miközben segítőtársakat keres, fölfedezi, hogy ez a probléma világszerte jelen van és más országok már előrébb járnak a megoldásában. Valakitől hall egy úgynevezett "népi kezdeményezés"-ről. Mivel Gugli neki is jó barátja, rátalál erre az oldalra - aztán még néhány másik érdekes oldalra is - és végre úgy érzi, tényleg tud tenni valamit a probléma megoldása érdekében.
Azóta is beleborzong a gondolatba, hogy ha beérte volna a probléma egyéni szintű "megoldásával", a fiú azért a beírásért is verést kapott volna otthon...
Ahogy a bölcs francia mondja: "Think globally, act locally" a. m. "Gondolkodj globálisan, cselekedj helyben!".
Például így:
És/vagy úgy is, hogy fölveszed a kapcsolatot az országgyűlési képviselőddel és megtudakolod, mi az ő álláspontja, majd közlöd vele a sajátodat. Szükség esetén emlékeztetheted őt néhány tényre. Olyasmikre, hogy hányadik évezredet írjuk, meg hogy elvileg ő van a választókért - tehát érted is -, nem pedig fordítva.
Amennyiben történetesen Ertsey Katalinnak hívják a képviselődet, nyilván egész mások a lehetőségeid, mint ha az "úriember" neve Varga István...
Derítsd ki, mit tehetsz a befolyásolási körödön belül - és tedd meg!
Te is tudod csökkenteni
a "balesetveszélyt".
Mivel a jövő hét nagy részét önmagunk intenzív szakmai továbbképzésével töltjük, utána pedig egy kicsit pihennünk is kell, a következő két hétben a Szülőnevelés Blogon a "Kinek nevezzelek?" rovat szünetel.
Vasárnaponként azonban addig is lesznek új cikkek.
Legyetek jók, amennyire tudtok!
Iratkozz fel a Blogértesítőnkre, hogy semmiről se maradj le!
2011-2016 Vincze Szilvia & Vincze Attila Miklós