Elmetorna
Tény, hogy bizonyos embereknek sokkal jobban és könnyebben megy a gondolkodás, ha fennhangon kimondják a gondolataikat. Ezt onnan tudom egészen biztosan, hogy jómagam is ilyen vagyok. :)
Emlékezz csak vissza! Veled előfordult már, hogy megszakítottad valakinek a gondolatmenetét azzal, hogy
- közbeszóltál, még mielőtt a beszélő kifejthette volna az érveit;
- közbeszóltál, mielőtt befejezte volna a mondatot;
- amint támadt egy lélegzetvételnyi szünet a beszélgetésben, kihasználtad az alkalmat és beszélni kezdtél;
- befejezted a beszélő mondatát helyette, feltételezve, hogy tudod, hogyan végződött volna;
- nem az éppen elhangozottakra reagáltál, hanem teljesen új szálon folytattad a beszélgetést;
- úgy néztél a beszélőre, mintha az előbbiek valamelyikét akarnád megtenni - és ezzel kizökkentetted a gondolatmenetéből vagy siettetted az érvelése kifejtésében?
Valami azt súgja, számodra is inkább az az igazi kérdés:
Melyiket hányszor csináltad ma?
Persze én is gyakran beleesem a fenti hibákba, de még gyakrabban teszik velem mások ezeket. Rettenetesen zavaró tud lenni, amikor a másik ember egy pillanatnyi időt sem hagy neked, hogy összeszedd a gondolataidat és értelmes mondatokat formálj belőlük. Ezért javaslom, hogy az igazán fontos témákban
adj időt magadnak
a gondolkodásra azzal, hogy
időt adsz magadnak a beszédre!
Ehhez egy barátod vagy családtagod segítségére lesz szükséged. Semmi más dolga nincs, miközben te "kihangosítod a gondolataidat", mint türelmesen hallgatni és érdeklődve figyelni - egyetlen szó nélkül.
Ennek több előnye is van. Egyrészt nem lesz az a kényelmetlen érzésed, hogy magadban beszélsz, hiszen jelen van egy másik ember és neki fejted ki a témát, hozzá intézed a szavaidat. Másrészt a hallgatóságodtól nonverbális visszajelzéseket kapsz arról, hogy mennyire értelmes és érdekes a gondolatmeneted egy másik ember szemszögéből. Ez a gondolataid világosabb, egyértelműbb megfogalmazására késztet téged.
Könnyen lehet, hogy ha kipróbálod, te is megtapasztalod azt, amit én szinte minden alkalommal, amikor Szilvi Drágám hallgat meg engem így.
A "kihangosítás" közben
új gondolatok és ötletek merülnek föl.
Gyakran sokkal jobbak, mint "néma üzemmódban". Számtalanszor előfordult már, hogy egy, az elmémben fölvillanó apró kis szikrából azáltal lett valódi ötlet, majd részletes terv és valódi eredmény, mert azonnal vagy rövid időn belül megoszthattam Életem Párjával. Az sem ritka, hogy amint elkezdem mondani Neki, mit találtam ki, máris a problémának egy még jobb megoldása merül föl, ami mindaddig eszembe sem jutott, amíg csendben voltam.
Talán a te elméd is hasonlóan működik. Fogalmam sincs, hogy így van-e. Miután kipróbáltad, tudni fogod.
Még két fontos szabály
- Amikor belekezdtek ebbe a közös gyakorlatba, állapodjatok meg abban, mikor szólal meg a partnered! Megegyezhettek egy időtartamban és/vagy abban, hogyan kérsz tőle esetleg szóbeli visszajelzést, amennyiben szükségét érzed.
- A tisztesség és a kölcsönösség elve alapján viszonozd a partneredtől kapott figyelmet és kedvességet! Miután ő meghallgatott téged, adj neki lehetőséget a saját gondolatai "kihangosítására"! Akár azt is megteheted, hogy először te hallgatsz. Úgy jobban tudod értékelni, amikor a partnered téged hallgat.
Nálunk - Gary Chapman szóhasználatával élve - én vagyok a "csobogó patak", nekem tehát különösen vigyáznom kell arra, hogy meghallgassam Szilvit (merthogy Ő az én "drága, édes Holt-tengerem" :) ). Ezért és a bölcs francia által gyakran emlegetett "Ladies first!" elv alapján amikor megbeszélünk valamit, mindig az Ő véleményét, álláspontját kérdezem, mielőtt elmondanám a magamét.
A jövő héten folytatódik a "CSR (VTF) másképp" rovat itt a Szülőnevelés Blogon. Ehhez kapcsolódó idézeteket hoz neked Szilvi Drágám holnapután.
Legyetek jók, amennyire tudtok!
Iratkozz fel a Blogértesítőnkre, hogy semmiről se maradj le!