rovatindító bejegyzés
A minap Benő bá - visszautalva Severn Suzuki beszédére, melyet én mutattam meg neki - a szememre vetette, hogy a kiürült pizzás dobozokat miért a kukába dobjuk, miért nem visszük a szelektív papírgyűjtőbe. Amikor mondtam neki, hogy azért, mert ételmaradékos (pl. zsíros, olajos) papírt nem szabad a szelektív papírgyűjtőbe dobni, elég furcsán nézett rám. A jelek szerint kedvenc szomszédunk nem tudott erről.
Amikor ezt később elmondtam Szilvinek és Ő megemlítette, hogy a lomtalanításkor Benő bának is kapnia kellett egy tájékoztató kiadványt a szelektív hulladékgyűjtésről, az első gondolatom az volt, hogy mutassuk meg a szomszéd úrnak a füzetet. Igen ám, de nekünk is csak az az egyetlen példányunk van belőle... Ezért találtuk ki azt, hogy itt, a Blogon tesszük közzé mindazt, amit a szelektív hulladékgyűjtésről, továbbá környezetünk védelmének egyéb módjairól ebből a hivatalos kiadványból és máshonnan megtudtunk.
A beszélgetésünk közben újra eszembe jutott egy régebbi felismerésem: az, hogy a napjainkban egyre népszerűbb CSR (ritkábban használt magyarosított változatban: VTF) rövidítést egy másik értelemben is használni kéne.
Az érem másik oldala
A CSR az angol Corporate Social Responsibility - a. m. cégek, vállalkozók, vállalatok társadalmi felelőssége - kifejezésből származik. Ezért próbálták kevés sikerrel VTF-re magyarosítani. Ennek a fogalomnak azonban van egy párja, amit ugyanezekkel a betűkkel lehet rövidíteni: Customer Social Responsibility, a. m. a vevők, vásárlók társadalmi felelőssége.
Ezentúl nagyjából havi rendszerességgel jelentkezünk a CSR (VTF) másképp rovattal, amelyben nemcsak környezetvédelemről, hanem a vásárlók társadalmi felelősségének egyéb területeiről is lesz szó. Segítünk, hogy társadalmilag felelős, környezettudatos szülő lehess, akire a gyermeke(i) ezért is büszkén nézhet(nek) fel.
A holnapi téma viszont valami más lesz...
Legyetek jók, amennyire tudtok!
Iratkozz fel a Blogértesítőnkre, hogy semmiről se maradj le!