Szülőnevelés Blog  

Sok szeretettel köszöntjük az édesanyákat! Megérdemlik. Remélem, néhány év múlva már én is közéjük tartozom.

Holnapután ismét jelentkezem.

Legyetek jók, amennyire tudtok!

Iratkozz fel a Blogértesítőnkre, hogy semmiről se maradj le!

Az előző cikkemből megtudhattad, hogy nálunk évek óta nincs otthon televízió. Most részletesebben kifejtem, miért.

"Ha szemügyre veszik az átlagosan képzett, szorgalmasan dolgozó ember pályáját, valami hasonlóval találkoznak. A gyerek megszületik, majd iskolába megy. A szülők büszkeségtől dagadó kebellel, izgatottan veszik tudomásul, hogy a csemete kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően bebocsátást nyer az egyetemre. Megszerzi a diplomát, esetleg még további képzésben is részt vesz, azután minden a tervek szerint történik: biztonságos állást keres magának. Meg is találja, talán mint orvos vagy mint ügyvéd, esetleg a hadsereg vagy a kormány kötelékében. Általában elkezd pénzt keresni, csakhamar hitelkártyáktól duzzad a tárcája, és nekilát a vásárlásnak, ha még korábban nem tette meg.

Te mit szólsz ahhoz a szörnyűséghez, amit a tegnap esti Híradóban mutattak?

Egy ifjú hölgyismerősöm a közelmúltban ment férjhez. Tucatjával osztotta meg a Facebookon a szebbnél szebb esküvői fotókat, hogy világgá kiáltsa felhőtlen boldogságát. Be is gyűjtött számtalan gratulációt az ilyenkor szokásos jó kívánságokkal együtt. Tőlem is.

Az egyik képen a frissen egybekelt pár - rajongóikkal :) együtt - egy lépcsősoron áll. Mivel a hosszú, hófehér ruha a fiatal feleség lábait és a lépcsőfokot is eltakarja, itt a látvány is azt sugallja: az asszonyka centikkel a föld fölött lebeg örömében. Biztos forrásból tudom, hogy tényleg így érezte magát. :)

rovatindító bejegyzés

A minap Benő bá - visszautalva Severn Suzuki beszédére, melyet én mutattam meg neki - a szememre vetette, hogy a kiürült pizzás dobozokat miért a kukába dobjuk, miért nem visszük a szelektív papírgyűjtőbe. Amikor mondtam neki, hogy azért, mert ételmaradékos (pl. zsíros, olajos) papírt nem szabad a szelektív papírgyűjtőbe dobni, elég furcsán nézett rám. A jelek szerint kedvenc szomszédunk nem tudott erről.

Amikor ezt később elmondtam Szilvinek és Ő megemlítette, hogy a lomtalanításkor Benő bának is kapnia kellett egy tájékoztató kiadványt a szelektív hulladékgyűjtésről, az első gondolatom az volt, hogy mutassuk meg a szomszéd úrnak a füzetet. Igen ám, de nekünk is csak az az egyetlen példányunk van belőle... Ezért találtuk ki azt, hogy itt, a Blogon tesszük közzé mindazt, amit a szelektív hulladékgyűjtésről, továbbá környezetünk védelmének egyéb módjairól ebből a hivatalos kiadványból és máshonnan megtudtunk.

 rovatindító bejegyzés

"Szeretem az erőt. De abból az erőből, amit szeretek, a hangya ugyanannyit mutathat, mint az elefánt."

Stendhal

"A sikeres vállalkozás akkor születik, amikor még nincs is vállalkozás."

Robert T. Kiyosaki

Cseréld ki a fenti idézetben a "vállalkozás" szót a "gyermek" illetve "család" szavakra és olvasd el az eredményül kapott mondatokat! Erről szól a szülőnevelés.

Családot alapítani, gyermeke(ke)t nevelni egy nagyon komoly vállalkozás, amelyre - mint minden vállalkozásra - már a hivatalos "cégbejegyzés" előtt alaposan föl kell készülni. Ebben a fölkészülésben kívánunk segíteni a Blog olvasóinak. Neked is.

Ez most kivételesen nem egy szakmai cikk. Olyan is lesz még ma. Ezúttal a mindennapjainkba pillanthatsz be egy kicsit, hogy lásd: mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint te.

Ha van gyermeked, akkor érdemes elolvasnod ezt a bejegyzést. Ha nincs gyermeked, de egyszer majd szeretnél, akkor életbevágóan fontos, hogy elolvasd az alábbiakat! 

A gyermeknevelés a szülők megnevelésével kezdődik.

A cikk első felét ennél a mondatnál hagytuk abba. Talán az lesz a legjobb folytatás, ha röviden felidézek egy beszélgetést, melynek a villamoson utazva voltam fültanúja.

Két idős hölgy egymással versengve panaszkodott, milyen neveletlenek "a mai fiatalok". Az utolsó mondatok, melyeket még hallottam, miközben leszálltam a járműről, arról szóltak, hogy a mai gyerekek azért neveletlenek, mert "már a szüleik is azok".

Azonnal felmerült bennem a kérdés:

Ha elfogadjuk ezt a nézetet, kiknek kellett volna megnevelni a mai gyerekek szüleit?

közlemény

Nem tudom, felfigyelt-e a jelenleg még igen kis létszámú, ám napról napra növekvő olvasóközönségünk bármelyik tagja arra a szánalmas támadási kísérletre, mellyel egy szegény, szerencsétlen, megkeseredett, gyáva ember próbálta tegnap lejáratni a frissen indult Szülőnevelés Blogot - pontosabban személy szerint engem.

soron kívüli cikk olvasói kérésre

A blogindító írásomra már aznap este többen is reagáltak. Egyikük, Emőke, rögtön egy kéréssel fordult hozzánk, melynek teljesítését ezzel a cikkel - "műsorunkat megszakítva" - elkezdjük.

A kérést tartalmazó hozzászólás:

soron kívüli cikk

Részletet közlök egy e-mailből, melyet tegnapelőtt kaptam Alkér Orsolyától (a kiemelések tőlem, az idézetből a keresztnevet az illető személyiség jogaira tekintettel töröltem):

Álmomban nem gondoltam volna, hogy ezzel az egyszerű mondattal mekkora rémületet okozok kedvenc szomszédunknak. Szegény feje rögtön azt hitte, azért olvasunk gyermeknevelésről szóló magazint, mert már úton van a baba...

Csak később értettem meg, hogy az, ami az én Angyalomnak és nekem egy magától értetődő lépésként jutott az eszünkbe, mennyire szokatlan mások számára.

Az első gyermekünk érkezését ugyanis 2013-ra tervezzük. Az a baba, aki miatt a szomszéd úr olyan látványosan megijedt, most nagyjából mínusz két éves.

Hát ezt is megértük!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni, mégpedig Indapass-szal. Ha segítségre van szükséged az Indapass használatához, akkor olvasd el azt, amit ezen a címen találsz!

>>> http://indapass.hu/segitseg <<<