Szülőnevelés Blog  

Sikeres szokások

Folytatom a beszámolót a tavasszal megkezdett kockázatmenedzseri tanulmányaimról.

Elérkezett a tőzsdetábor
legizgalmasabb része:
a piacra lépés ideje!

A hétfői nap nagy részében demó számlán lévő virtuális pénzzel, de már éles helyzetekben, valódi piaci adatokkal gyakoroltuk az előző napokban még éppen csak bemutatott online kereskedési felület használatát. Felváltva következtek az elméleti előadások és a gyakorlati részek.

Kovács Karádtól megtudtuk, mi a sikeres tőzsdézés útján haladó autó kormánya, fék- és gázpedálja. Sőt: még aznap megmutatta, hol van ezen a kocsin a "turbó". :)

A belépési stratégiához kapcsolódóan Karád néhány táblázat és a hozzájuk tartozó grafikonok segítségével rendkívül szemléletesen döntötte meg a találati arány kiemelkedő fontosságának mítoszát. Változatlan találati arány mellett jelentősen eltérő eredmények jöttek létre attól függően, mennyire nyomtuk le a "gázpedált".

Karád bátyja, Dusán többek közt azt is világossá tette számunkra, hogy minden tőzsdei kereskedés mínuszból indul. Ő szemléltette az ún. "cost average effektus" nagy hátrányát is. Az elmúlt években ezt a hátrányt sokan a tőzsdetábor díjánál jóval nagyobb összegek elvesztése árán fedezték föl...

Az első közös piacra lépés egy igen komoly, "No, így nem szabad csinálni" jellegű lecke volt a tábor összes résztvevőjének. Ez az egyetlen kereskedés a kezdőtőke több mint 5,5 százalékát elpárologtatta a demó számlámról. Egyhamar nem felejtem el.

A Karád által készített kockázatmenedzseri kalkulátort is ezen a napon kaptuk meg. A pozícióméretezésről szóló két részes előadás első felében.

Programozói ismereteimet felhasználva azóta számos apró finomítást végeztem a saját példányomon, hogy még könnyebben és biztonságosabban tudjam használni. A számításokat ugyanúgy végzi, mint Karád eredetije - hiszen a tőzsdéhez ő ért jobban -, csak a felhasználóbarát megjelenés és kezelés szempontjából igazítottam rajta. Abban ugyanis én vagyok a jobb. ;)

Tőzsde és morál?

Az egyik szünetben Dusánnal beszélgetve felszínre került egy alapvető különbség a Kovács fivérek nézőpontja és az enyém között. Hozzájuk képest nekem sokkal inkább számít, honnan és miből származik az a pénz, ami a tőzsdei számlámon jóváírásra kerül. Ez főleg azért jelentett igen komoly dilemmát a számomra, mert ismerem a tipikus, tőzsdén jegyzett részvénytársaság pszichiátriai diagnózisát (erre egy másik rovatban még visszatérünk) és nem akarok olyan lenni, mint Carlton Brown árutőzsdei bróker, akinek itt és most csak néhány mondatát idézem:

"Amikor az USA bombázni kezdte Irakot 1991-ben, az olaj ára hordónként 13 dollárról negyvenre ment föl, az Isten szerelmére! Alig vártuk, hogy hulljanak már a bombák Szaddám Husszeinre."

A Tavaszi Tőzsdetábor utolsó napjáról beszámoló cikkemben azt is megosztom veled, milyen, Dusán által is elismerten kreatív megoldást találtam ki a tőzsde és a morál - e két, sokak által teljesen összeegyeztethetetlennek tartott fogalom - közötti ellentét kibékítésére.

Jövő szerdán egy olyan keresztnévvel ismerkedhetsz itt a Szülőnevelés Blogon, melyről maguk a szakemberek sem tudják eldönteni, hogy egyszerű-e vagy összetett.

Legyetek jók, amennyire tudtok!

Iratkozz fel a Blogértesítőnkre, hogy semmiről se maradj le!