Szülőnevelés Blog  

Mese habbal

Az előző rész végén Szilvi Drágám azt ígérte, "legközelebb" azt is megtudhatod, Ő hogyan keveredett a Soteria Alapítványhoz. Hogy valóban így legyen, most átadom a szót Neki.

Szilvia jegyzete

Ahogy azt e történet első részében említettem, néhai édesapám szélsőségesen tekintélyelvű ember volt. Túl nehéz feladat volt számára az, hogy - Ranschburg Tanár Úr szavait kölcsönvéve - engedjen felnőni engem. Annyira féltett mindentől, hogy szinte sehová nem engedett el engem otthonról. Amikor az általános iskolát befejeztem, nem engedett továbbtanulni, "nehogy rossz társaságba keveredjek". Az elméjét mérgező félelem édesanyámat és engem is megfertőzött. Biztos vagyok benne, hogy az állandó rettegésnek mindkettőjük halálában komoly szerepe volt.

Amikor néhány hónap különbséggel elvesztettem őket, egyedül, támasz nélkül maradtam. Alapvető élettapasztalatok hiányoztak ahhoz, hogy önállóan elboldoguljak a felnőttek világában. Az előző bekezdésben röviden leírtam, miért.

Benő bá - a szomszéd, akit ezen a blogon már többször említettünk - segíteni akart rajtam, ezért megkereste a gyámhivatalt. Vitathatatlanul jó szándékból cselekedett, ám egy rendkívül fontos információ nem volt a birtokában. Az, hogy milyen hatalmas különbség van egy gondozó és egy gondnok munkaköre között.

Így kerültem cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá. Ez számomra azt jelentette, hogy megint egy másik ember irányította az életemet. Valójában egy gondozóra lett volna szükségem, hogy segítsen megtanulnom mindazt, aminek az elsajátítására apám uralma alatt nem volt módom, ám az önálló felnőtt élethez elengedhetetlen. Mire rájöttünk Benő bá tévedésére - először én magam, később ő is -, már kirendeltek fölém egy gondnokot, aki helyettem intézte a hivatalos ügyeket és a pénzem beosztását. Így persze továbbra sem tudtam megtanulni ezeket. Még mindig nem engedtek felnőni.

Apránként, lépésről lépésre tudtam csak lazítani a hurkot a nyakam körül. Több mint 6 évembe tellett, mire sikerült kivennem a fejemet belőle.

Ennek a küzdelemnek a része volt az is, amikor a Soteria Alapítvány Támpont Munkacsoportjához fordultam segítségért. Az Alapítvány egyik klubházában találkoztam először Tyllával. Hogy hogyan, azt már olvashattad az előző részben.

Azt sokkal könnyebb volt megvallanom Neki, hogy szeretem Őt, mint azt, hogy gondnokság alatt vagyok. Amikor végre ehhez is összeszedtem a bátorságomat, leírhatatlanul boldoggá tett. Nem tolt el magától, nem fagyott arcára a nekem szánt mosoly. Csak annyit kérdezett: "És?"

Ettől kezdve együtt harcoltunk a gondnokság eltörléséért. Fokozatosan egyre több ügyet sikerült az ellenőrzésünk alá vonnunk. Kezdetben Tyllával közösen intéztük ezeket, aztán a feladatok egyre nagyobb részét végeztem én. Folyamatosan arra bátorít, hogy szerezzek minél több gyakorlati tapasztalatot.

Akármit kell megtenni, nálunk az alábbiak alapján dől el, melyikünk csinálja:

• Igényel-e olyasmit, amire csak az egyikünk képes? (Pl. ha a postaládánkban találunk egy értesítőt, mely szerint Szilvinek utalványa érkezett, azzal én hiába megyek a postára. Csak Neki adják oda a pénzt. Ám ha egy angol nyelvű videóhoz kell magyar feliratot készíteni, a fordítás rám vár.)
• Ha bármelyikünk meg tudja csinálni, ki ér jobban rá?
• Hogyan tudunk jobban haladni: ha Ő csinálja vagy ha én?
• Fontosabb-e a gyors eredmény, mint az, hogy Szilvi gyakorolhassa az adott tevékenységet?

Az esküvőnk óta mindkettőnk anyagi értelemben vett gazdagodása új lendületet vett. Többféle módszerrel kísérleteztünk, hogy jobban kézben tudjuk tartani a közösség vált pénzügyeinket. Egy ideig a Robert G. Allen-féle Pénzkövetőt alkalmaztuk, majd kipróbáltuk ezt a programot:

Őszintén szólva már alig emlékszem, miért hagytuk abba a Cashflow Előrelátás használatát. Valószínűleg azért keveselltem a képességeit, mert számítástechnikai programozó az eredeti szakmám. 2010 végén kísérletezni kezdtem azzal, hogy Excel táblázatokból összerakjak egy saját rendszert, melyben megvan az, amit hiányoltam az ingyenes szoftverből. Sokkal nehezebb feladatnak bizonyult, mint gondoltam. Többször is előfordult, hogy csak a szakmai büszkeségem nem engedte bevallani: jobb lenne, ha visszatérnénk a Cashflow Előrelátáshoz.

Közben elkezdtem a Gazdagodás Receptje online tréninget, melybe később Szilvi is bekapcsolódott. A recept alkalmazásának a hosszú távú folyamatában egy fontos lépés volt, amikor elindítottuk a Szülőnevelés Blogot.

Tavaly év végén pedig a GR Klub egyik tagjának köszönhetően egy újabb nagy lépést tehettünk előre.

Vikica - illetve, mivel nemrég tanult egy kis névelemzést Manitától, most már Vykyca - felhívta a figyelmünket a Cashflow Előrelátás készítőinek egy akciójára. Az ingyeneshez hasonló, de annál jóval többre használható Családi Élettervezés nevű programból két példányt lehetett rendelni egynek az áráért, vagyis nettó 9.900 forintért. A férjével, Krisztiánnal kitalálták, hogy karácsonyi meglepetésként az egyik példányt nekünk ajándékozzák.

Azóta is hálásak vagyunk nekik ezért. A Családi Élettervezés sokkal többet tud, mint az ingyenes szoftver. Eszem ágában sincs azzal fáradozni, hogy egymagam megpróbáljak összerakni valami jobbat.

Szilvia jegyzete

Nekem is nagyon tetszik a program! Amit tavaly a férjem két Excel táblázatban vezetett (és időnként Ő maga is majdnem elvesztette a fonalat), azt alig egy nap alatt át tudtuk vinni a Családi Élettervezésbe. Most az egész egy helyen van, mindkettőnk számára jóval átláthatóbban. Több olyan veszélyforrásra is fény derült így, melyek egyébként egészen a baj megtörténtéig elkerülték volna a figyelmünket.

Még egy hónapja se használtuk a szoftvert, de abban már biztosak voltunk, hogy megéri az árát. Minden korábbinál világosabban látjuk, hogy mi lesz a pénzzel, miután beérkezett, ezáltal azt is meg tudjuk fogni, ami másképpen észrevétlenül kifolyna a kezünkből.

Leginkább a jövőnk pénzügyi tervezését könnyíti meg ez a program. Gyermekáldásra készülve óriási segítséget jelent nekünk! Szintén rengeteget számít, hogy a hozzá járó oktatóvideóknak köszönhetően én is könnyebben elboldogulok a kezelésével, mint a tavalyi táblázatokkal. :)

Korábban is gyakran előfordult, hogy egy váratlanul felmerülő kiadás miatt át kellett szerveznünk a családi költségvetésünket. Az idén már ez is könnyebben megy. Így már van értelme évekre előre tervezni, mert könnyen hozzá tudjuk igazítani a terveinket az új fejleményekhez.

Egy nagyságrenddel nagyobb anyagi kihívásokkal is elboldogulunk, mint tavaly. Megengedhetjük magunknak, hogy olyan lehetőségekkel éljünk, melyek egy-két éve még elérhetetlenek lettek volna számunkra. Márpedig törvényszerű, hogy az, aki észreveszi a kínálkozó lehetőségeket és élni is tud velük, idővel egyre gazdagabbá válik.

Folytatás következik...

Hogy ne csak mi gazdagodjunk, a Blogértesítőnkre feliratkozott olvasóink és a GR Klub tagjai mától meghallgathatják a milliomos kísérletünk eredményének a 4. részét is.

Jövő szerdán Szilvi Drágám egy több ezer éves nevet elemez itt a Szülőnevelés Blogon.

Legyetek jók, amennyire tudtok!

Iratkozz fel a Blogértesítőnkre, hogy semmiről se maradj le!