Elmetorna
Ha olvastad ezt a cikket és megnézted a benne közölt videókat is, talán emlékszel, milyen választ adott Isabel Allende a fenti kérdésre.
"A történet."
A példa kedvéért tegyük fel, hogy sokadmagaddal részt veszel két egyforma hosszú előadáson! Az egyik előadó egy tényadatokkal és grafikonokkal telített prezentáción vezeti végig a hallgatóságot. A másik be se kapcsolja a kivetítőt, hanem egész idő alatt egyik sztorit mondja a másik után.
Szerinted melyik előadás lesz hatásosabb? Melyikre fogtok hosszabb ideig emlékezni?
"A recept egyszerű: ha a hallgatóság eszére akarsz hatni, akkor használd a logikát és a diabemutatót, ha viszont a közönséget egy sokkal mélyebb érzelmi szinten akarod megragadni, akkor mesélj nekik egy történetet."
Szerintem John Middletonnak ebben tökéletesen igaza van. Mi is gyakran alkalmazzuk ezt a módszert a cikkeinkben. A múlt héten is éltem vele. Az egyik rovatunkban folyamatosan használjuk. Mert működik.
Egyszer volt...
Neked (leendő) szülőként fontos tudnod, hogy a kisgyermekek az utánzás mellett leginkább történeteken keresztül tanulnak. Az idei Születés Hete óta azt is minden korábbinál jobban értjük, miért és hogyan működik a mese gyógyító ereje - de ebbe majd máskor, egy másik cikkben mélyedünk bele. A mai cikk nem erről szól.
Hanem arról, hogyan legyél jó mesemondó.
Alább megosztok veled néhány javaslatot a héten a Blogon már idézett Stephen Denning rövid fő- és hosszú alcímű könyve (The Springboard: How Storytelling Ignites Action in Knowledge-Era Organization a. m. Az ugródeszka: Hogyan késztet cselekvésre a történetmesélés a tudás korának szervezetében) alapján, hogy eredményesebben tudj mesélni - akár felnőtteknek, akár gyermekeknek.
(Ha valaki találkozott már a könyv magyar kiadásával, kérem, írja meg, hogyan fordították az alcímet! Addig marad az én fordításomban.)
- Legyen a történeted témába vágó!
Ez persze annál könnyebb, minél jobban ismered a hallgatóságodat.
- Tudd, mit akarsz elérni a történeteddel!
Nem baj, ha kissé elkalandozol mesélés közben, csak ne veszítsd el a fonalat! (Thészeusz és Ariadné - ugye ismered a sztorit?) Iktasd ki a nagyobb kitérőket ("... de ez egy másik történet.")!
- Használj szokatlan példákat a lényeg szemléltetésére, valamint a figyelem felkeltésére és ébren tartására!
- A történet legyen meggyőző!
Ha túl messzire visz, netán túl valószínűtlen, az csökkentheti a hallgatóságra gyakorolt hatását.
- Lehetőleg igaz és aktuális történetet mondj el!
Minél igazabb és frissebb a sztori, annál jobb. Persze a hallgatósághoz igazodva - ha gyermek(ek)nek mesélsz, sok olyan elem is belefér a történetbe, ami egy felnőtt számára valószínűtlen. Sőt, inkább az a baj, ha ezek az elemek kimaradnak a meséből. Egy volt mentorom szavaival élve: akárkinek mesélsz, beszélj hozzá "őszintén, az ő szintjén"!
- A kevésbé lényeges részletek kitöltését bízd a közönség fantáziájára!
Minél több fölösleges részletet említesz meg, annál nagyobb a veszély, hogy olyasmit mondasz, ami nem illik valamelyik hallgatód személyes valóságába.
Jövő szerdán Szilvi tovább bővíti a Szülőnevelés Blogon elemzett lánynevek listáját.
Legyetek jók, amennyire tudtok!
Iratkozz fel a Blogértesítőnkre, hogy semmiről se maradj le!