Érdemesnek tartod-e magadat arra,
hogy mások önszántukból pénzt adjanak neked?
Ezt kérdeztem tőled a tegnapi cikkem végén.
Ha nem, minden egyes megkeresett forint miatt bűnösnek - rablónak, tolvajnak és/vagy csalónak - fogod érezni magad. Valószínűleg mélyen a tudatos szint alatt, így szinte semmi esélyed arra, hogy megtaláld a megoldást, hiszen nem is tudod, igazából mit kéne megoldanod...
Amikor ennek a felismerésnek a birtokában újra elolvastam a 30 Hazugság a Pénzről című könyvet (különös tekintettel a 18. és a 30. Hazugságra), sokkal érthetőbbé vált számomra, miért hangsúlyozza rengeteg üzleti tréner (pl. Brian Tracy), hogy szeretned kell önmagadat, továbbá azt, valójában mit jelent és mit okoz, amikor valaki azt mondja, hogy őt nem érdekli a pénz, szerinte a pénz gonosz dolog stb.
Az Életrevaló Gyerek Konferencián az Alkér Orsolya előadását követő beszélgetés során elhangzott egy olyan kérdés, hogy az államnak az adót odaadod-e vagy elveszi... Támadt némi vita arról, mit ad az állam az adókért cserébe, illetve mit kéne adnia... Mivel nem akartam még jobban elkanyarodni az eredeti témától, jobbnak láttam nem szóba hozni, hogy több olvasmányom szerint is a mai állam egyenes ági leszármazottja az egykori katonának, aki a csapatával az erődítménye (később a vára) közelében élő és arrafelé áthaladó emberek rendszeres kirablásából élt...
Arról a felvetésről, hogy "ne legyen lelkiismeret-furdalásom, hogy én elveszem [a pénzt], ha ő [ti. az állam] elveszi dupláját", nekem is az a véleményem, mint a hölgynek, aki erre válaszolt: "Szerintem ez mellébeszélés." Ne azzal próbáld megnyugtatni magad, hogy vannak nálad nagyobb gazemberek és gazasszonyok is! :)
Végeredményben arról van szó, hogy akármilyen jó szándékú, segítőkész ember vagy, ha azt a jó és nemes tevékenységet, amit másokért önszántadból, lelkesen és jól végeznél, senki sem fizeti meg - és máshonnan sincs elég bevételed, amiből megélj -, nem fogod csinálni, mert egyszerűen nem leszel rá képes.
"Én valahogy mindig abban hiszek, hogy itt nem az állam fogja megoldani a mi problémáinkat, hanem mi magunk," mondta Orsolya. Nagyon jól.
OK, nekem kell megoldanom, de hogyan?
A konferencia egyik résztvevőjének a szavaival: "Egy nagyon fontos és a leglényegesebb a gyerekek meg a saját magunk nevelésével kapcsolatban is, hogy mi az az érték, amit önmagunkban föl tudunk halmozni ahhoz, hogy mások odaadják azt a pénzt. Tehát mit tudunk mi adni... Tehát hogy mi az az energia, az az érték, az a teljesítmény, az a produktum, amit mi az életünkkel, a munkánkkal létre tudunk hozni és ami másoknak valamilyen szükségletét kielégíti. És nagyon sokan egy tévedésben vannak és akkor... Sokszor hallottam olyan nem eléggé önértékelő embereket, akik valami rossz munkát rosszul fizetett módon csinálnak és akkor mondják, hogy ezt is meg kell valakinek csinálni. De mér' neked?! Tehát... Csinálj olyat, amit jól megfizetnek... vagy teremts jól! [...] Tehát hogyha valamit jól csinálsz és hittel, akkor előbb-utóbb oly örömmel osztod meg másokkal, hogy azért pénzt adnak." Vagy egyszerűen annyira jól érzed magad, hogy teljesen mindegy, mennyi pénzed van. :)
A pénz csak egy üres vászon, rajta egy általad - önmagadból - kivetített képpel. Semmi több. Az energia egyik megjelenési formája, de korántsem az egyetlen. Bár pénzhez csak úgy juthatsz, hogy egy másik embertől kapod vagy veszed el, energiához jutni máshogyan is lehet. Az energia többi megjelenési formája pedig pénzre váltható.
Legalább
a gyermekednek add meg a lehetőséget!
Tanítsd meg őt arra, hogy van más út is, mint a pénzért dolgozni! Ha egy 17-18 éves magyar ember meg tudta teremteni az első millióját "9 hónap alatt, hidd el: a te gyereked is meg tudja csinálni!" Csak rajtad múlik, hogy megmutatod-e neki: képes rá.
X mindössze három alapszabályt alkalmazott arra, hogy 9 hónap alatt több mint ezerszeresére - tízezer forint alól egymillió forint fölé - növelje a vagyonát:
- kitartóan képezte magát pénzügyileg,
- folyamatosan újabb bevételi források után kutatott és
- nagyon tudatosan odafigyelt a kiadásaira, még a legkisebbekre is.
Ennyi.
A kiadások kontrolljára egy korábbi cikkemben már említettem példákat. X napi keretösszege a saját jóléti kiadásaira: az aktuális vagyonának az 1 ezreléke.
Ami a másik két szabályt illeti, X esetében ezek alkalmazása nyári munkák vállalásában, valamint tanulmányi (főleg pénzügyi témájú) versenyeken elért helyezések pénzdíjaiban és a tárgynyeremények eladásában nyilvánult meg.
X a vagyonát nem készpénzben tartja. Ezt egyszerűen megindokolta: "mert azt nem tartom túl szerencsésnek." :) Befektette olyan számítógépekbe, melyeket munkaeszközként használva - például weboldalak programozásával - további pénzösszegeket tud keresni, később pedig el tudja majd adni őket.
Válaszul a tudatosságára vonatkozó "nagyon jó" kérdésre - melyet meg is köszönt -, X az általános tájékozottság és a széles látókör fontosságát említette. Sokat számít, hogy akárhová megy a szüleivel, út közben az autóban mindig a Gazdasági Rádió szól.
Holnapután Szilvi néhány idézettel és egy videóval helyezi új megvilágításba a cikkem mondanivalóját.
Legyetek jók, amennyire tudtok!
Iratkozz fel a Blogértesítőnkre, hogy semmiről se maradj le!